Moholy-Nagy László
Moholy-Nagy László (eredeti nevén Weisz László), korának meghatározó avantgárd alkotója volt.
A művészetekben, igen sokszínű alkotó volt. Az irodalomtól, a festészeten át a fotográfiáig mindent kipróbált. Mint iparművész is megcsillogtatta tudását, filmdíszlet tervezett Korda Sándor filmjéhez és kirakatokat tervezett.
Az irodalmi alkotásaival is kitűnt, kitűnő tanárai lehettek, hisz Babits Mihály is tanította, márpedig az nagy szó. Először a Szegedi naplóban jelent meg, pár verse, majd hosszú évekkel később, jelent meg Kassák Lajossal közösen megszerkesztett könyve. Pár év különbséggel, még két könyvet is megjelentetett.
Dolgozott, mint fotográfus és csinált litográfiákat is. A filmezés is megtetszett neki, 3 filmet is forgatott és bizonyos fény árnyék problémákra kereste a megoldást. Megépítette a fény-tér modulátort, amelyet három anyagból épített meg és mondhatni amolyan diszkó gömb hatást kelthetett, mivel a környező falakra színes fényjátékot „vetített”.
Egész fiatalon behívják az első háborúba, ahol levelező lapokra és majdhogynem papír fecnikre rajzol, a tábor minden napjaiból jeleneteket, dolgokat. Ábrázolásai nem életszerűek, főleg absztrakt. Sajátos ábrázolás módját üveg-architektúrának nevezte.
A Bauhaus oktatója volt Német országban, majd miután kiköltözött Amerikába a New Bauhaus-nál oktató. Miután a New Bauhaus anyagi okok miatt megszűnt, így néhány társával együtt megalapította a School of Design nevű iskoláját, ami pár évvel később Institute of Design néven főiskolai státuszt kapott.
Nagyon érdekesnek tartom, hogy egy ember ennyi féle minden felé érdeklődjön, és kipróbálja magát. Azt gondolom nem csupán tehetség kérdése, a bátorság is benne van és az, hogy megfontoltan tette, azokat amiket.
Amikor először láttam a festményei nem tetszettek különösebben, de az a pár fotó amit láttam tőle, sokkal jobban megfogtak.